Bábel 4. rész

Nulladik nap, 13:8

Hot Dog, Rajzolás, Karaoke, ,,Nyolckor locsolás!"

Leszálltunk a vonatról, és az óriási kapukat bámultuk.

- Vajon hol lehetnek Szaszáék? - kérdeztem.

- Nem tudom, de nem eszünk valamit, éhes vagyok? - nyöszörgött Napsi

- Jó, menjünk. - mondtam, mert én is éhes vagyok.

Beléptünk az óriási kapukon, és észrevettük hogy semmi nem változott. Minden ugyanolyan mint tavaly, az illatok, az emberek. És, mi sem változtunk meg. Már tudjuk hogy mi hol van, nem kell nézegetnünk a hülye papírtérképet, mert mi tudjuk hogy mi hol van! Megcsapott a finom Hot dog illat és azonnal éreztem hogy ezt kell ennünk.

- Hot dog! - kiáltotta Napsi, aki szintén érezte az isteni illatot.

- Ennyi gyaloglás után ez jár nekünk! - mondtam hisz tényleg a tűző napon gyalogoltunk órákat! Aztán megragadtam Napsi karját és futottunk a Hot dog-osig. De igen ám :D még ott volt a hülye ellenőrzés. Jaj nee már!

- Ide a csomagokat! - mondta egy férfi. Mi rá is tettük a csomgainkat a futószalagra, és átsétáltunk az ellenőrző kapun. Minden jól sikerült. És büszkék lehetünk arra hogy: nem volt nálunk se pisztoly, se kés, se fúró gép, se lánc fűrész és stb.

Végre elengedtek, szóval már tényleg a Bábelen voltunk! És még mindig ott volt a Hot dog. De azért több kilós csomagokkal nem ülhettünk le Hot dogozni! Szóval meg kellett találnunk Szaszáékat, ami egy fesztiválon nem túl könnyű.

- Küldök SMS-t Szaszának. - mondtam, Napsi csak bólintott, és mosolyogva nézett maga elé (csak azért nézett Napsi mosolyogva maga elé, mert egy 6 fős fiúcsapat őt bámulta).

Üzenet küldője Zsófi, címzett: Szasza

- Hol vagytok? Találtunk Hot-Dogot, és le kell dobni a cuccot valahol!
- Mi itt várunk titeket! Ugyanott vagyunk! Ja és Boldi tudni akarja hol van hot dog!
- Jó, akkor találkozzunk az Amerikai színpadnál, ott van hot dog! Mennem kell!
- Oké ott találkozunk!

A ,,mennem kell"-et azért írtam mert tényleg mennem kellett. Mögöttünk jöttek be a tíz órások akik úgy előre nyomtak minket! Ja amúgy Attiláék eltűntek. Állítólag még megállnak valamilyen sörözőben. Mi Napsival ezt nem értettük, hiszen itt bent is van 120 söröző! (a 120 csak szám annyi biztos nincs! Max. 200) Mind1.

Szóval, nekünk már nem kell néznünk a béna papírtérképet fejből is tudunk mindent. Hamar megtaláltuk a régi helyünket. Ledobáltuk a cuccainkat. Amúgy sátrat nem hoztunk, minek, úgyis összedől. Ennyit erről. Én tehát Szasza és Abdul sátrába cuccoltam, Napsi pedig Kolos és bátya Boldi közé ment. És jót nevettem azon hogy megint az a holland társaság van melletünk. Mekkora véletlen! Míg én ezen agyaltam észre sem vettem hogy Napsi nekem ordibál.

- Zsófiii!!! - ordította az arcomba.

- Mi az? - keltem fel a bambulásból.

- Akkor eljössz velem a mosdóba?

- Jaa, persze.

Neee! Ahogy beléptünk,ugyanaz a káosz várt ránk. százezer lány áll sorba a WC-hez. Ezért is utálom ezt! Viszont Napsinak csillagos ötös amiért állta a lányok irigykedő pillantásait. Igen, minden lány irigykedik az ilyen Napsi fajta lányok után. De Napsi már 8. óta megszokta. Engem jobban zavar mint őt. (!)

- Nem mosdóba mész? - kérdeztem, mert a tükrök irányába ment.

- Nem smink. - mutatta fel a kis retiküljét.

-Jaa, szerintem nekem is kéne.

Beálltunk a tükrök előtti sorba, ami nem volt nagy. 2 perc alatt kaptunk (egymás melletti) szabad helyet. Igazából csak egy kis szemkihúzót meg szájfényt tettünk magunkra, mert a többi szó szerint lejön ebben a melegben. Mikor kész voltunk eltettük a holmikat és az Amerikai színpad írányába indultunk. Már messziről érezhető volt a Hot dog illat. Beálltunk a sorba, nem volt túl nagy, mindenki inkább hamburgert eszik.